A második akvárium indítása a gömbhalak miatt fogalmazódott meg bennem, ám nagyon kevés információm volt tartásukról. Érdeklődtem akvarisztikai üzletekben, interneten olvasgattam, viszont mindeki mást mondott róluk. Brakk vízben vagy édesvízben kell tartani? Csak egyedül vagy lehet társítani? Pontosan mit is esznek? Úgy gondolom, mostanra kitapasztaltam, hogy érdemes őket tartani, ezért megosztom veletek.
Alapvető tudnivalók: nem túl békések, társítani nehéz. 1-2 cm-es méretet érik el. Idő, mire kiderül mit szeretnek enni, illetve rendkívül kiváncsi és okos lényeg. Gazdájukat folyamatosan figyelik az üvegen keresztül, ha unatkoznak fel-le úsznak. Ahhoz, hogy békésen meglegyenek, érdekesnek kell teremteni számukra a környezetet, hogy lekössék magukat. Ha nagyon megijednek gömbhal létükre felfújják magukat (én még sosem értem el ezt náluk, bár nem is tennék ki őket ekkora stresszhelyzetnek).
Az akvárium: nálam egy 30L-es akváriumban vannak 2-en, a vizük fele-fele arányban csapvíz és ozmózis víz. Szeretik a sok búvóhelyet és a kicsit zsúfolt berendezést, ugyanis leköti őket. A sötét aljzat és a vízfelszínig növő növény segíti az árnyékolást, így jobban kihozzák színüket is. A sűrűbb berendezést egy házikóva, egy kővel és egy (műanyag) farönkkel oldottam meg, emellett pedig jelentős szerepe van a növénynek is. A gömbhalaknak nagyon előnyös lehet a vízi páfrány (ceratopteris siliquosa), nálam legalább is nagyon kedvelik, sokat úsznak a vékony levelek között. A víz hőmérsékelte 24-25°-on van és egy -az akvárium méretének megfelelő - belső szűrőt használok.
Etetés: az etetéssel az elején igen megküzdöttem, sajnos elég kevés eledelt fogyasztanak el. Alapvetően a száraztápot meg sem próbáltam náluk, hisz az interneten és kereskedésben is nyomatékosítják, hogy fagyasztott vagy élő eleséget esznek. Ahonnan elhoztam őket, fagyasztott vörösszúnyoglárvával etették, így természetesen elsődleges próbálkozás a vörösszúnyoglárva volt. Itthon valahogy már nem ették olyan lelkesen, az élő eleség pedig nem jöhetett szóba, mivel hűtőben kell tárolni (és a velem egy háztartásban élőknek nem tetszett az ötlet), így maradt a fagyasztott. Abból több félét is kipróbáltam, míg eljutottam az artémiáig. Azóta nagyon minimálisan kapnak egyéb fagyasztott eledelt is, azonban az elsődleges az artémia lett, ugyanis az az, amit 100%-ig megesznek (valószínület a mérete miatt is kedvelik jobban). A fagyasztott eledel mellett alkalmanként csigát is kapnak, imádják.
Társítás: az etetésnél is problémásabb. Több helyen is jártam, minden akvarisztikai boltban mást ajánlottak, mivel társítsam őket. A nagyobb halak rájuk vannak veszéllyel, míg a kisebbekre a gömbhalak veszélyesek. Bármelyik opciót is válaszva biztos megcsipkedik a többi hal úszóját. Próbáltam Otocinlus-szal (törpe szívóharcsa), azonban nem hagyták békén, a pici Oti pedig teljes sokkban volt, így átkerült a nagy akváriumba. A kuli-kuli (Pangio kuhlii) is jó ötletnek bizonyult, hisz inkább éjjel aktívak, talajlakók és gyorsak (+nincs látványos úszójuk), ám őket is lelkesen csipkedték, ezért nekik is menniük kellett a gömbhal akváriumból. Majd kaptam a tippen, hogy próbáljam meg az Ancistrust (algaevő harcsa), mert kicsit mogorvább halak. Először féltettem, ugyanis méretes úszója van, de szerettem volna megpróbálni. Az elején valóban csipkedték kicsit, ám mogorvább hal létére "rendet teremtett" az akváriumban, így a kicsik elfogadták, mostanra már gond nélkül vannak együtt. Emellett az alga eltávolítására társítottam melléjük sziámi ormányosmárnát (Crossocheilus oblongus), őt is egyből elfogadták. Megjegyezném, hogy több mint 10 cm-esre is megnőhet, nálam idővel a nagyakváriumba át fog kerülni.
Így tehát a gömbhal Ancival és sziámi algaevővel társítható, illetve már a kezdetek óta társuk egy narancssárga mexikói törpe rák (Crossocheilus oblongus). Bár a rák elkaphatja a betegebb, lassabb halakat (nálam egyszer egy beteg gömbhalat kapott el, aki végül megmenekült), aránylag békésen elvan.
Tisztántartásuk: Az alap nálam, hogy kéthetente végzek 20%-os vízcserét, de persze az egyik legfontosabb eszköze az akvárium tisztántartásának a szűrő. Egyszer hallottam és azóta tartom is az elméletet, miszerint az a megfelelő szűrő, melynek teljesítmény liter/órája tízszerese a az akvárium literméretének. Tehát esetemben a 30L-es akváriumhoz egy 300L/órás teljesítményű belső szűrőt választottam. A szűrőt havonta tisztítom (minden második vízcserénél) az akváriumból leszívott vízben - ez azért is fontos, mert így megtartjunk az akvárium egészságes baktériumkultúráját- , illetve aktívszenet is ilyenkor cserélek a benne.
Összefoglalva: szerintem kezdő akvaristák is megpróbálkozhatnak vele, azonban tapasztaltabbak könnyebben lehet. Nem a legegyszerűbb a tartásuk, nehezen társíthatóak, de némi tapasztalással és egy jól berendezett akváriummal nem lesz gond. Mindemellett pedig kiváncsiságuk és érdeklődésük lehengerlően aranyos.